| Téma: Határrevízió |
|
| Rendes Kis |
|
 A bánsági magyar közösségek újraegyesítéséről tárgyaltak Buziásfürdőn
Nyolc szerbiai és 12 romániai bánsági település magyar közösségeinek a képviselői tanácskoztak pénteken és szombaton a Temes megyei Buziásfürdőn – közölte vasárnapi hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Az RMDSZ Temes megyei szervezete és Molnár Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő a szerbiai és romániai Bánság magyar közösségei közötti kapcsolatépítés szándékával szervezte meg a találkozót. A rendezvény résztvevői az együttműködés lehetséges területeiről tárgyaltak és testvér-települési kapcsolatok alapjait rakták le.
„Szerbia fontos lépéseket tett az Európai Unió felé és mély szimbolikus gesztussal fordult a szerbiai magyar közösség felé a közelmúltban, így elérkezettnek láttuk az időt, hogy a határ két oldalán rekedt magyar közösségeink által szimbolikusan újraegyesítsük a történelmi Bánságot" – idézte az RMDSZ hírlevele Molnár Zsolt képviselőt.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=144471&cim=bansagi_telepulesek_magyar_kozo ... |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Van egy terület az egyik európai ország területén, ahol több mint egymillió ember beszéli egy másik, szomszédos ország nyelvét. Az ott élők a történelmükről is gyökeresen másképpen vélekednek, mint az ország többi részén élők. Ez az elnyomás és nyelvi terror alatt élő nép egyszer csak felemeli a fejét, az öntudatos vezetőik pedig eldöntik: független országban akarnak élni.
Ekkor az ország, amelyhez a terület tartozik ellenséggé nevezi ki az ott élő népet, és háborút indít a saját területén élők ellen. Tragikus időszak következik, az elnyomott, megtámadott nép jelentős része menekülni kényszerül az országból. Ekkor lép közbe az ENSZ. Lassan béke lesz, és a világ országai sorban elismerik a területet mint független állam. Kivéve azokat, amelyek hasonló módon tartják elnyomásban a saját területükön élő kisebb nemzeti közösségeket.
Alig néhány év múlva a megcsonkulását el nem ismerő ország az Európai Unióhoz fordul egy számára fontos tagsági kérelem ügyében, amelynek – többek között – a külföldre utazás jelentős egyszerűsödése is a velejárója. Olyan lehetőség lehet ez a polgárai számára, amely révén majd akár megállás nélkül léphetik át országuk határát. Az Unió ekkor feltételként szabja neki a tőle elszakadt terület független államként való elismerését. Az ország pedig mérlegel: ha nem fogadja el a feltételt, teljesen elszigetelődik Európától, az elszakadt területet pedig már amúgy sincs esélye visszaintegrálni. Tehát, beletörődik: a terület, amelyen a kis nép ősidők óta él, független ország, amelyhez egyenrangú szomszédként fog viszonyulni.
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=140630&cim=vizio |
|
|
| Rendes Kis |
|
 Rabló kiált tolvajt
Történelemhamisítástól félve, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva úgy döntött a román parlament, hogy a magyar történelmi egyházak levéltárait nem szolgáltatják vissza jogos tulajdonosaiknak. A kétharmad nagy erő, s ha megspékelik nemzetféltő retorikával, úgy összekapja magát a román parlament, mint vihar előtt a juhnyáj. Tavaly, amikor még napirendre került e törvénytervezet, a demokrata liberálisok támogatták az RMDSZ ama módosító javaslatát, hogy azon egyházak, melyek megfelelő feltételeket tudnak biztosítani a régi és sérülékeny irattáraknak, a kommunista elkobzás után ismét tulajdonukba vehessék azokat.
A gyulafehérvári érsekség korszerű raktárakat is építtetett, s lám, hiába. A román államérdek úgy kívánja, hogy ezek továbbra is tulajdonukban maradjanak, s okát már a tavalyi vita alkalmával a szocdemek egyik hevességéről közismert képviselője, Mircea Duşa (jelenleg hadügyminiszter) elég kendőzetlenül meg is fogalmazta: félti az egységes román nemzetállamot a magyar egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatásától, mert ha azok „magánszervek” kezébe kerülnek, meghamisíthatnák például az 1918-as egyesülésre vonatkozó olyan dokumentumokat, anyakönyveket, melyek Románia egységes nemzetállam voltát bizonyítják.” S ahogyan az rossz lelkiismeretű politikusokkal gyakorta megesik, azonnal rosszindulatú feltételezésekbe is bocsátkozott: „tulajdonosaik valószínű, eltüntetnék azokat.”
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=140445&cim=rablo_kialt_tolvajt |
|
|
| keresztkem |
|
És "kivéve" a ruszinokat-ruténeket is, akik tudvalevőleg NEM AZONOSAK az ukránokkal.
Ők, a ruszinok egyébként többször is HATHATÓS tanúbizonyságát adták annak, hogy igenis komolyan magyarbarátok.
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
 Kádár Gyula: Az erdélyi magyarság (1918–2011) 2.
Román megszállás
Miután a Monarchia 1918. november 3-án fegyverszünetet kötött és leszerelte hadseregét, Románia – a nemzetközi jog megszegésével – megtámadta Magyarországot.
Az önkéntesekből, önszerveződéssel alakult, kis létszámú Székely Hadosztály honvédő csatákat vívott, megpróbálta feltartóztatni a megszálló erőket. Több helyi jellegű fegyveres ellenállásról is szólnak a krónikák, ilyen volt a Zsil-völgyi bányászvidék lakosságának fegyveres ellenállása.
A román uralom hihetetlen brutalitással, rablással, gyilkosságokkal kezdődött, amelynek áldozatai elsősorban a magyar civil lakosok. A megfélemlítés azzal kezdődött, hogy a román hadsereg által megszállt magyar településeken a központban összegyűjtötték a lakosságot, és az elöljárókat megbotozták. A legsúlyosabb terrort Székelyföldön vezették be, mert itt a magyar tisztviselők nem akarták letenni a hűségesküt. A román hadsereg nagyszámú túszt ejtett, internálótáborokat hozott létre, számos magyart vittek Romániába kényszermunkára. Kórházakat szereltek le, óriási állami és magánvagyonokat, terményeket koboztak el, elfoglalták a gazdag ezüst- és aranybányákat is. Megakadályozták a szén- és a gázszállítást Magyarországra, emiatt Budapest fűtés és világítás nélkül maradt. A Károlyi-kormány az atrocitásokról dokumentációt állított össze, amelyet könyv formájában akart a világ elé tárni. Kelet-Magyarország kirablása azonban nem az egyszerű katonák felelőssége volt. Ezt Brătianu miniszterelnök szavai egyértelműen bizonyítják: „Magyarországot a lehető legjobban meg kell gyöngítenünk."
A francia modell
A román nemzetpolitikában már induláskor érvényesült a francia modell. A cél a központosított, homogén nemzetállam létrehozása volt. Bukarest folytatni kívánta a korábban – Dobrudzsa és Moldva területén – gyakorolt diszkriminatív és asszimilációs politikát. 1918 és 1922 között – az erdélyi, Nagyszeben központú Kormányzótanács irányítása alatt – a berendezkedő román államhatalom átvette a magyar intézményrendszert. 1922 és 1926 között nagyszámú magyar ipari vállalatot, pénzintézetet államosítottak, a kisiparosokat hátrányos megkülönböztetésnek tették ki. A gazdasági szintű diszkriminációt az adópolitika tükrözi legjobban. A magyarokra kivetett adó összehasonlíthatatlanul magasabb volt, mint a románok esetében. A nagy gazdasági válság idején – a húszas évek iskolapolitikájának eredményeként – a hivatalokban a magyarság visszaszorult. 1934 és 1938 között tovább folytatódott az anyanyelv használatának szűkítése.
... http://erdely.ma/multidezo.php?id=140115&cim=kadar_gyula_az_erdelyi_magyarsag ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Kommunikációs kapcsolat a debreceni és a temesvári egyetemek között
Közvetlen kommunikációs csatornákat építenek ki európai uniós támogatással a Debreceni Egyetem (DE) és a Temesvári Egyetem között – jelentették be a két intézmény vezetői hétfőn Debrecenben sajtótájékoztatón.
A biztonságos, tűzfallal védett kommunikációs csatorna 826 ezer euróból, csaknem 250 millió forintból készül el 2014 áprilisára – jelezte Gaál István rektorhelyettes, a DE természettudományi karok elnöke.
A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program (HuRo) keretében megvalósuló fejlesztés lehetővé teszi, hogy internetalapú telefonvonalak segítségével a két intézmény dolgozói, kutatói közvetlen kapcsolatba léphessenek egymással – tette hozzá a professzor.
... http://erdely.ma/oktatas.php?id=139734&cim=kommunikacios_kapcsolat_a_debrecen ... |
|
|
| huszárló |
|
|
Én soha nem írtam olyat, ami ezt cáfolná... |
|
| gajo |
|
|
Minden szomszédunk /talán kivéve a horvátokat, és szlovéneket/ utál bennünket, ne legyenek illúzióink, amikor lehet elvágják a torkunk. |
|
| gajo |
|
Idézet:
Védelmi együttműködés Magyarország és Szlovákia között
 |
|
| huszárló |
|
|
Ez diló, ha a nagy elégedettségeben nem látja, ahogy a felvidéki magyarság szép lassan beolvad a nagy demokratikus létben... |
|
| Rendes Kis |
|
 Védelmi együttműködés Magyarország és Szlovákia között
A Magyarország és Szlovákia közti védelmi együttműködés tapasztalatairól és fejlesztéséről egyeztetett Benkő Tibor, Magyarország honvéd vezérkari főnöke Jaroslav Bakával, a pozsonyi parlament védelmi bizottságának az elnökével csütörtökön Pozsonyban.
A találkozón a két ország védelmi erőinek folyamatban lévő közös projektjein kívül terítékre kerültek még a védelmi együttműködés fejlesztésének lehetőségei, valamint a visegrádi négyek csoportján belül 2016-ig kialakítandó közös harccsoport témája is. Ez utóbbi egy csaknem 3 ezer fős egység lesz, amely hat hónapos rotációban lát majd el készültségi feladatokat az Európai Unió számára.
A találkozót követően Benkő Tibor az MTI-nek elmondta: a legnagyobb mértékig pozitívan ítélték meg a két ország közötti kapcsolatot, és egyidejűleg megvizsgálták az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit is. Rámutatott: erre többek között a két ország által létrehozott Kiválósági Központok terén is lehetőség adódik.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=139091&cim=vedelmi_egyuttmukodes_magyar ... |
|
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Zabola, a kultúrközség
erdely.ma
Újra kell írni vidékünk és főleg Zabola történelmét. A régebbi történelemszemlélet szerint a Mikes grófok a románokat a 18. század közepén hozták be. Ez tévedés, mivel a románok – saját bevallásuk szerint – legalább kétezer éve vannak itt. Ezek szerint a Mikesek még régebb. Így ezer esztendővel visszább kell vinni az órát, amely a magyarok ittlétét méri.
... http://erdely.ma/kisregio.php?id=136372&cim=zabola_a_kulturkozseg |
|
|
|
|